Bennem élő HIT

Néhány napja elkezdődött az új év, és én egyre furcsábban éreztem magamat. Valami nem stimmelt. Valami hiányzott. Volt valami űr, amit sem megfogalmazni, sem eltüntetni nem tudtam. Ezért úgy döntöttem, kirajzolom magamból. 

Az első vonalak. A papír hátuljára a következő szavakat írtam: HIT, egészség, jövő, vállalkozás, önbizalom, siker. Ezek jutottak eszembe legelőször, és nem is gondolkodtam sokat, elkezdtem rajzolni. Csak húztam és húztam a vonalakat, kerekítettem, és közben cikáztak a gondolataim. 

Azon gondolkodtam, hogy jó-e, amit csinálok? Van-e haszna, értelme? Kinek kell ez? Kinek kellek? Segítség? Vagy elvetendő ötlet? Vajon tudok-e még többet, jobbat, jobban segíteni? Tudok-e értéket adni másoknak? Tudom-e jobbá, szebbé, bölcsebbé, tudatosabbá, önbizalommal telivé, boldogabbá tenni mások életét a rajzaimmal, az együtt rajzolással? Jó-e bárkinek, hogy van valami a kezében, ami segít legyőzni a mindennapi szorongásokat, oldani a blokkokat, megtalálni a helyét a világban, könnyebbé tenni a múlt sebeit?... Ezernyi kérdés cikázott a fejemben, miközben csak kanyarítottam a vonalakat, kerekítettem az éleket. 

A rajz közepén a FEJ egy ideje már láthatóvá vált. Miért került oda? Ki lehet? Mi lehet? Én vagyok, Vagy csak a gondolataim játszanak velem? Nem tudom. kérdés, kérdés, kérdés... S közben egyre világosabb lett. Hiszen a fő témám mi volt?  A HIT! El kell hinnem, hogy amit csinálok az JÓ. El kell hinnem, hogy a rajz segít. Nemcsak nekem, másoknak is.
Akik eljönnek hozzám, rászánják az idejüket, hogy néhány órára kiszakadva a mindennapokból kirajzolják magukból - magukat. Elengedjék a múlt sebeit, kioldják a blokkjaikat, felismerjék az értékeiket, együtt legyenek a gyerekükkel és közösen rajzoljanak, elhozzák ismerősüket, mert úgy érzik, neki is segíthet, hogy szüksége van rá, gyerekek együtt rajzoljanak, mert ez olyan más, végre nem kell megfelelni, nem tépik össze a rajzunkat, mert nem olyan, ami elő van írva, hogy mindenkié ugyanolyan legyen. Nevetnek és csak mesélnek és mesélnek, nem is tudva róla, hogy a lelkük, az érzéseik már ott vannak a papíron. 

Múlt évben sokan, sokat rajzoltunk együtt. S közben én is gyógyultam. Én is változtam. Erősödött a hitem. A bizalmam, az érzéseim. Hogy amit kaptam az valami JÓ. Sok mindent elvett a stroke, de kaptam helyette új tudást. Új barátokat. Sok szeretetet. Figyelmet. Megosztott titkokat. És ez mindennél többet jelent. Megerősít abban, hogy folytatni kell. Mert akik elkezdék, és rendszeresen járnak, nekik szükségük van újabb blokkok kioldására, újabb elengedésre, újabb segítő kézre.
S akik még csak egyszer próbálták, bízom benne, visszatérnek. Hiszen ez a legjobb benne. A lelked egyszer csak a papírra kerül, ha akarod, ha nem. Az érzéseid, a gondolataid ott lesznek előtted, kiterítve. És közben jobban leszel. Mert oldódsz. Mert elengedsz. mert bízol. Mert HISZEL!  Végül az én rajzom is elkészült. S a címe nem is lehetne más, mint: A BENNEM ÉLŐ HIT! 

Ha kedved van hozzá, gyere, próbáld ki, vegyél részt egy NeurografirKALAND-on!
Mert benned már megvan a HIT a változásra. Én pedig adok hozzá segítséget, hogy ezt meg is tudd valósítani. Nem kell tudnod rajzolni, hisz látod, néhány vonal, kerekítés, és színezés.
Ennyire egyszerű! Szeretettel várlak! 
/Bővebb információt, időpontokat a Facebookon találsz:  SME-ART Neurografirkaland VIP csoport /