A második születésnap

Két éve már, hogy az életem és a családunk élete gyökeresen megváltozott. Egyetlen nap leforgása alatt tett mindent tönkre. És változtatott új emberré. 

 "Korunk rettegett betegsége, a stroke életerős embereket fokoz le magatehetetlen csomaggá, kiváló elmékből csinál kommunikációra képtelen bábot, családok életét teszi tönkre órák leforgása alatt. A testi-lelki egészségen és a birtokolni vélt szociális, egzisztenciális státuszon túl a mikrokörnyezet is összeomlik.... Amikor az ember azt az én-tudatot veszíti el, amivel korábban azonosult, rájön, hogy nem azok a győzedelmes, sorsunkat magabiztosan irányítani kész harcosok vagyunk, akiknek látni szeretnénk magunkat, hanem sérülékeny, esendő lények." Ezeket a sorokat nemrég olvastam, és annyira pontosan fejezi ki az állapotunkat, hogy fontosnak tartottam itt megjelentetni Tóth Péter Pál: Növény voltam dokumentumfilmjének előszavait. 

Egy strokot túlélő ember élete gyökeresen megváltozik. Soha nem lesz már ugyanaz, mint előtte volt, hiába tűnik úgy, hogy jól van, hisz nem is látszik rajta..., jól néz ki... stb. Attól még mások lettünk. 

Ebben a bejegyzésben  viszont nem a nehézségekről szólnék, nem a negatívumokról, hanem arról szeretnék inkább írni, hogy mi mindent adott nekem a stroke után kialakult állapotom. 

A sort mi mással kezdhetném, mint azzal, hogy megtanított hálásnak lenni: 

- elsősorban a férjemnek, hogy mindenben támogat, minden kezelést finanszíroz, hogy elviseli a hülyeségeimet, hogy mellettem áll a nehéz, olykor fájdalmas pillanatokban, akkor is, ha nem könnyű  velem. Hálás vagyok, hogy erőt ad, támogat, inspirál egy új, kreatív ÉN fejlődésében.

- Hálás vagyok a fiaimnak, akik minden házimunkát elvégeznek, amit én nem tudok, hogy jól tanulnak, szorgalmasak és ügyesek, hálás vagyok, hogy büszke anyukájuk lehetek. 

- Hálás vagyok a sorsomnak, az őrangyalaimnak, hogy vigyáztak rám! Azért, hogy a jobb oldali érzéskiesés, némi beszédzavar és írászavar, szám felcserélés, idegfájdalom stb.  leszámítva is teljes életet tudok élni. ÉLNI!

-Hálát adok azoknak az embereknek, akik megmentették az életemet, akik a kórházban jól döntöttek a sorsom felett, és jól kezeltek, azoknak, akik terápiákat javasoltak (akupunktúra, gyógytorna, BEMER kezelés), hogy sikerült megtalálnom egy olyan neurológust, aki emberszámba vesz, és gyógyítani szeretne. 

- Hálás vagyok a Szeretet-ékszereseimnek, akik kitartottak mellettem mindvégig, még akkor is, mikor nem tudtam fűzni. Szeretem őket, amiért szeretnek! 

- Hálás vagyok a lehetőségért, hogy a kezembe kaptam egy olyan művészeti terápiát, amivel nemcsak magamnak, hanem talán másoknak is segíthetek. Hálás vagyok, hogy a kreatív lelkem kibontakozhat, szárnyalhat és talán másoknak is inspirációt adhat.

Két év eltelt, és ha most vissza kell tekintenem erre az időszakra, akkor elmondhatom, hogy az életem új fordulatot vett. Egy másik, sokkal elfogadóbb, kitartóbb, megoldást kereső, önmagát gyógyítani akaró, kreatívabb, sokkal kifejezőbb, sokkal színesebb ÉN lettem. És ha ezt kell nézzem, akkor tulajdonképpen hálás lehetek a sorsnak, hogy ezt az új utat jelölte ki számomra. 

Ez a kusza vonalakból kialakult kép lett a mai gondolataim kifejezője. Nem művészi alkotás, de valamiért sokat jelent most ebben az élethelyzetemben. Amikor elkezdtem, és megláttam benne a teknőst, a halakat, egyből rákerestem, hogy vagyon miért pont ők a rajzom témái?  A válasz pedig most is, mint mindig benne van a rajzban:  

- A hal az​​ intuícióra, érzésekre, a bennünk lévő tudásra irányítja a figyelmet. A vízáramlatokon keresztül életünk legmagasabb és legmélyebb pontjához sodor,​​ segít, hogy jobban megismerjük valódi motivációinkat. 

- A teknős a hosszú élet, a halhatatlanság, az elpusztíthatatlanság és a megújulás jelképe. Vegyünk róla példát és éljünk úgy, mintha a világ minden ideje a miénk lenne. Ne aggódjunk annyit, ha egy célunkat nem tudjuk megvalósítani, lesz helyette másik lehetőségünk. A teknősbéka olyan mint egy bölcs tanító, nem kell sietni, idegeskedni, hiszen az IDŐ rendelkezésünkre áll. 

A neurografika egy csoda az életemben.  Mindig, mindenre ad választ a kesze-kusza vonalain keresztül. 

Köszönöm mindazoknak, akik olvassák a gondolataimat, akik segítik utamat, akik támogatnak, és neked, kedves olvasó, aki remélem mindig találsz értéket az írásaimban!  Boldog vagyok, hogy itt lehetek!